|
| A ma létező legegyszerűbb élőlények a vírusok. Még a baktériumokhoz képest is nagyon egyszerűek, így velük kapcsolatban az élőszervezet-fogalom létjogosultságát meg kell kérdőjeleznünk. Mindehhez hozzájárul, hogy csak élősködőként léteznek. Gazdájuk szervezetén kívül semmiféle életműködésük nincs. A legegyszerűbb vírusok kizárólag nukleinsavból és a kristályok burkát képező fehérjéből állnak. Nem mások, mint molekulahalmazok, de van egy különleges képességük : önmagukban hordozzák a saját maguk képződéséhez szükséges információt, anélkül hogy saját anyagcseréjük lenne. Csak élő gazdasejtbe jutva nyerik el az élet néhány jellemző sajátságát. A gazdasejt anyagcseréjét oly értelemben állítják át, hogy a sejt eredeti funkcióját feladva semmi mást sem tesz, mint hogy újabb vírusokat hoz létre. Ezért sokan azt állítják, hogy a vírusoknak legfeljebb csak rejtett életük van, vagy pedig csak gazdasejtjeik hatására "válnak élővé". |
|
| Az élet elsődleges, kezdetleges formáját tehát Földünkön semmi esetre sem képviselhették a vírusok. Minden bizonnyal az élősködő életmód következtében régebbi, igen egyszerű életformát megtestesítő lényekből süllyedtek le a "primitívségnek" erre az alacsony szintjére. | |
Részlet E. Thomas, H. Thomas: Négy milliárd éves élet című könyvéből
