Hajas György
A Hradzsin felett
A Hradzsin felett
felhőket cibál a szél,
Tornyain játszik,
dalol, dúdol, mesél.
Bezörget ajtón,
Halszemű ablakon,
Mint, ki kedvesét kutatja
E szürke nappalon.
Komor, mert magányos,
Mint nélküled én,
Ki hiába vágylak...
Itt szobám rejtekén.
Köszönöm a verset Györgynek.