Nagy Annamária

Tudod mit akarok?

Tudod, mit akarok?
Már rég erre célzok,
De te még nem látod,
Amit hiányolok.

Sokáig én sem tudtam,
Még csak nem is sejtettem,
De azt láttam, hogy gond van,
És ezt rosszul viseltem.

Azt hittem, minden csodálatos,
Az is volt talán, de nem értem,
Régen télen sem volt fagyos,
S most minden oly' borzasztó véges.

Vagy mégis végtelen?
Az idő az végtelen,
Mi is azok volnánk
Vagy ez csak ábránd?

Nos elmondom hát neked,
Ha már így belekezdtem.
Van egy bolond álmom,
S én igaznak hiszem.

Csak suttogva mondom ki,
Nehogy eltűnjön rögtön,
S te is csak suttogj most,
Hagyd még élni az álmom.

Az életben
A harmóniát keresem.
Összeillő hangok ezek,
Melyeket a gitáromon játszom.

De ne mondd, ne mondd,
Hogy ez csak álom!
Én még úgysem látom,
És ezt nem is bánom.

Van sok titkos álmom,
Mind egy-egy kép, hangulat,
Melyekre nagyon vágyom,
S nem találom azokat.

Egy hely - kedves és nyugodt,
Egy fiú - édes és finom,
Egy érzés - bizsergető,
Egy hangulat - szédítő.

Egy tánc - kellemes nagyon,
Egy csók - sohasem múlandó,
Őrült vagyok, égig ér szeretetem,
És ezt valakire rá kell vetnem.

Szóval nincs értelem,
Csak egy űr a szívemben,
S rengeteg szeretet,
És vágy az ismeretlenbe.

Ezt szeretném felfedezni,
Az ismeretlen ismerőst,
Melyet nehéz megtalálni,
De mégis olyan ismerős.

Köszönöm a verset Anninak.

Vissza