V
asas MihályZ
űrMég nem láttalak
még nem hallottalak
de ismerlek s talán
megbántottalak
Nincs írásjel
pont és vessző
nincs kérdés megértés
ez ijesztő
Nem tudom mit tegyek
borzasztó s fáj
kínoz mar kapar
sötét és homály
Kuszaság félelem
nem értem
elönt a köd s a bú
segítség kérem
Nem tudom leírni
azt az űrt
mi bennem támadt
kétségbeejtő zűrt
Nincs rá szó
s nincs forma
nincs bennem élet s zuhanok
a pokolba
Zuhanok s érzem
a kínt
mely a lelkem marja
s elvakít
Már nem látok
már nem érzek
kínban búban fájdalomban
s egyedül élek.
köszönöm a verset Mihálynak